#162

Igazságot Lisbeth Salandernek!

• barb, index.hu
  

A Millenium trilógia utolsó részére összekapta magát Daniel Alfredson svéd rendező. Bár az eredeti regényből már megint levágtak jó pár történeti szálat, és emiatt kicsit meg is hamisították a sztorit, de A kártyavár összedől alapvetően jól sikerült.

Bár két évet kellett rá várni, végre a magyar mozikba is eljutott a Stieg Larsson Millenium trilógiájából készült svéd filmváltozat befejező része, A kártyavár összedől. A történet ott folytatódik, ahol A lány, aki a tűzzel játszik véget ért.

A tetovált lányként elhíresült Lisbeth Salander (Noomi Rapace) fejében és csípőjében golyóval fekszik a műtőasztalon. Apja, az egykori KGB-s morális hulla sajnos nagyon is él, és a szomszéd szobában lábadozik, Lisbeth féltestvére, a kétméteres, fájdalmat nem ismerő szörnyeteg, Ronald Niedermann (Micke Spreitz) pedig szökésben van. A vidéki házban történt brutális oda-vissza leszámolást felkapja a média, és párhuzamosan rengeteg szálon indul meg a nyomozás, más-más céllal.

Annak, aki olvasta az eredeti regényt, nem kell elmondani, hogy A kártyavár összedől alapvetően egy politikai krimi, amiben Larsson szépen és akkurátusan lebontotta az összes erényt, amit Svédországgal kapcsolatban általában megfogalmaznak. Ebben a történetben a politika legmagasabb szintjeitől a rendőrségen, titkosszolgálatokon és bíróságokon át a szociális intézményekig mindenki besározódik.

A Lisbeth Salanderen húsz éven keresztül elkövetett bűnök tisztára mosását abban a tárgyalóteremben kísérli meg a Millenium újságírója, Mikael Blomkvist (Michael Nyqvist) és ügyvéd testvére, amiben Lisbethet éppen gyilkossági kísérlettel vádolják. Az ellenérdekelt oldal mindent megtesz, hogy Lisbethet elhallgattassa vagy legalább újra Teleborian pszichiátriáján "temesse el élve", az őt támogató szűk kisebbséget pedig válogatott eszközökkel kicsinálja.

Míg a trilógia svéd filmváltozatát a második résztől jegyző svéd rendezőt, Daniel Alfredsont sok kritika érte amiatt, hogy A lány, aki a tűzzel játszik történetét ostobán lebutította és thrillert csinált belőle, a harmadik rész miatt nem érdemes nagyon ostorozni. A tetovált lány kálváriáját kibontó mozi ugyanis egy rendesen megcsinált krimi lett, amiben ugyan megint levág és ezáltal meghamisít néhány történeti szálat, de legalább következetesen teszi.

Alfredsonnak egyáltalán nem volt könnyű dolga, a regény szálai szinte reménytelenül összegabalyodnak, nem mindig egyértelmű, hogy ki kivel van, és mi cselekedeteinek valódi oka, ezért megbocsátható, ha a regényt nem olvasó nézők számára egy kicsit megpróbálta ésszerűbbé tenni a történéseket.

Feltehetően ennek érdekében döntött úgy, hogy egyáltalán nem foglalkozik a szereplők magánéletével, sem Mikael újabb szerelmi sztorijával, sem Erika Berger új főszerkesztői állásával. Az mondjuk egy kicsit fájó, hogy Zalacsenkó és Niedermann prostituálthálózatát és drogüzelmeit is kihagyta, emiatt az utolsó percek nem kapják meg azt az érzelmi töltetet, ami a regényben bőségesen benne van, de végül is érthető, a film így is 147 percesre sikerült.

Bár a feszültséget nem sikerült egyformán fenntartani a két és fél óra alatt, a szereplők miatt a kevésbé lendületes és izgalmas perceket is ki lehet bírni. Noomi Rapace bár az első két filmben is nagyon erős volt, az utolsó részben még feljebb emelte a lécet, így a Fincher-féle Salandernek, Rooney Marának nagyon nehéz dolga lesz. De Daniel Craignek is nagyon meg kell mozgatnia az arcizmait, hogy feledtetni tudja Michael Nyqvist érzékeny játékát. Amiért pedig külön hálás vagyok Alfredsonnak, hogy Nyqvist mellett kedvenc svéd filmem, a Hétköznapi mennyország további két színészét is leigazolta A kártyavár összedőlbe, Niklas Falk és Ylva Lööf személyében, így jár a 8/10.

#161

Nem kapott díjat? Vegyen magának!

• barb, index.hu
  

Évtizedek óta masszívan tartja magát az a városi legenda, hogy állami kitüntetéseket mindig azok a művészek kapnak, akik kedvesek az aktuális hatalomnak. Már-már összeesküvés-elméletbe illő az, ahogy egyes, éppen a pixisből kieső alkotók minden évben előre megjósolják a díjazottak listáját. De ennek most vége, a Nemzeti Művészetért Alapítvány betemette az árkokat, tőlük az kap díjat, aki fizet érte.

Március 15-én 14 ember vehette át a Nemzeti Művészetért Alapítvány napidíját a Fogasházban lévő Demo Galériában. A rangos eseményen olyan ismert művészek fogtak kezet a falból kilógó rongykézzel, mint Ivan és Igor Buharov filmrendezők, Mécs Miklós Pál médiaművész, Erdei Krisztina fotóművész és Borsos János képzőművész.

Az NMA a legmegbízhatóbb nemzeti alapítvány ma – mondja Ivan Buharov a díjátadó után. - Erre a díjra vágytam a legjobban, és igazán megnyugtató érzés volt, hogy tudtam, meg is kapom. Tényleg, kifizettük? – kérdezi Igortól, és összeröhögnek.

A napidíj tarifája kétezer forint, ami igazán méltányos, mivel a Magyarországot mintázó plüss kitüntetés hátteréül szolgáló ezres formájában a nevezési díj felét visszakapja a díjazott. A másik ezresből az alapítvány a díjátadó parti költségeit fizeti. Kedden főtt hagymából és szójaszószból készült Istenek levesével ünnepelhették meg magukat a művészek.

Aláírás, dátum, vastaps

A hivatalos papírokon nem létező Nemzeti Művészetért Alapítványt öt képzőművész hozta létre azzal a céllal, hogy a szélsőjobb szimbólumpolitikáját kifigurázó kiállítást készítsenek, de legsikerültebb performanszuk kétségkívül a napidíj. A Demo Galériában a díjazottak ugyanis legalább olyan meghatottak, mintha a Parlament vörös szőnyegén kellene végigmenniük. És ez nem is csoda, itt mindenkit megtapsolnak, mindenkivel kezet fognak, miután kitöltötte a díj adatlapján a nevét és a dátumot - pályafutásuk „talán legszebb pillanata ez”.

„Mindig egy ilyen szép napon szerettem volna kitüntetést kapni! Rengeteg reményt adtam ennek az országnak, és rengeteg bizalmat szavaztam ennek az országnak, mármint, hogy nem kell innen elmenni” – mondja Borsos János, majd hozzáteszi, nagyon ciki lett volna, ha március 15-e alkalmából mondjuk Érdemes művész díjat, vagy netán Kossuth-díjat kap. „Viszolygok ezektől az állami kitüntetésektől, annyira átpolitizáltak. Az NMA napidíja viszont tiszta ügy, egy tiszta provokáció, egy tiszta demonstráció. Éppen ezért a kitüntetésemet a legértékesebb relikviáim között fogom tartani, anyukám nagyon büszke lesz rám!”

A fiktív alapítványt létrehozó képzőművészek azt mondják, a napidíj masszívan veszteséges művészeti projekt, ugyanis a 19 nevezettből kedden csak 14-en vették át a díjat, és néhányan még fizetni is elfelejtettek, „de ez benne van a pakliban, ennyit megér”. Csak az fáj nekik, hogy a Wikipediaról törölték a napidíj szócikket azzal az indoklással, hogy nem nevezetes díj, miközben a százlakosú falvak polgármestere által alapított díjak tömkelege található meg a szájton.

Zsebből fizeti ki a napidíjat

De talán ez is megváltozik majd, ha egyre többen neveznek a díjra. Ehhez ugyanis nem kell művésznek lenni, a kiírás szerint ugyanis díjazott lehet minden magyar állampolgár, aki a kortárs kultúrának tevőleges részeként él és alkot, ennek vizsgálatát az alapítók azonban átruházzák a díjazottra.

Az NMA nem fél tőle, hogy elözönlik őket a nevezések, mint mondják, lélekben már felkészültek az ostromra, „legfeljebb minden nagyobb városban lesz majd díjautománk”.

#160

Bulvárral győz a TV2

• barb, index.hu
  

Mióta a TV2 átstrukturálta esti hírműsorát, rendszeresen vereséget mér az RTL Klub Híradójára. Kis győzelem ez a nézettségi versenyben örökké második csatornának, mivel úgy tűnik, hogy az RTL Klub nem veszi fel a kesztyűt. A kérdés csak az, hogy nem fizetnek-e túl nagy árat érte.

Azután, hogy Bárdos András és Máté Krisztina elment a TV2 hírműsorától, jelentősen átalakult a Tények. György Bence, a csatornához akkor kinevezett új hírfőszerkesztő hosszú ideig tartó kutatás után teljesen újrapozicionálta a műsort.

Ezt dobta ki az elkapcsoláselemző

Az alapos nézettségelemzés után tavaly júniusban elindult új Tények szakított a megszokott műsorszerkesztési elvekkel. Nem a nap legfontosabb belpolitikai, külpolitikai vagy gazdasági híreivel kezdődik, hanem a legérdekesebb eseménnyel, ami általában bűncselekmény. Ezt a rendet csak ritkán szakítják meg: az egyiptomi forradalom idején például saját tudósítójuk volt a helyszínen, és napokig Egyiptom volt a vezető hír. De ugyanakkor például a harmincöt halálos áldozatot követelő moszkvai robbantás csak az adás 30. percében hangzott el.

Ahogy György Bence egy hasonlattal érzékeltette, a Tények már nem az alig hetvenezer példányban fogyó Népszabadság, hanem a kétszázezer embert érdeklő Blikk címoldalához akar hasonlítani. György úgy véli, hogy ha az embereket a bűncselekmények jobban érdeklik, mint az, hogy mi hangzott el a kormányülésen, akkor ezt az igényt ki kell szolgálni.

„Ez persze nem jelenti azt, hogy a kormányülésről, a fontos döntésekről hallgatunk, csak azt, hogy azok a műsor második felében hangzanak el.” György Bence szerint ez egyébként nem rossz taktika, elemzéseik azt mutatják, hogy adás közben folyamatosan emelkedik a nézettségük, volt nap, amikor a Tényeket a végére háromszázezerrel többen néztek, mint a kezdetén.

De nem ez volt az egyetlen változás a hírműsorban. Ősz óta megnőtt a műsoridő is, van, hogy 35 percesre is elnyúlik a Tények, miközben az egyes hírekre jutó idő csökkent. Jóval több lett a belföldi híradás is a külpolitikai hírek kárára, és személyesebb hangvételűek is lettek a hírek, mivel riportereik szinte minden témát a helyszíneken dolgoznak fel.

A győzelem árt a csatornának?

A változásokra ráharapott a közönség is, a Tények tavaly júliusra piacvezető lett, és azóta rendszeresen megveri a teljes lakosság körében az RTL Klub Híradóját. A reklámozóknak legfontosabb 18–49 éves korosztályban már nem ilyen egyértelmű a siker, a vezetést júliusban átvették, aztán a Való Világ beindulása miatt decemberben elvesztették a harcot, januárban újra nyerni tudtak, de februárban és március első hetében kissé megint elmaradtak.

A Tények átalakításának sikere nézettségi szempontból nem kérdőjelezhető meg, de egyes vélemények szerint az elbulvárosodás nem tett jót a TV2 eddigi értelmiségi imidzsének, sőt a kevés belpolitikai és gyakran csak a kormány döntéseiről hírt adó műsor hitelessége is veszélybe kerülhet. Erre utal a Policy Solutions legújabb kutatása is, amely szerint a Tények a legkiegyensúlyozatlanabb esti hírműsor, mivel belpolitikai híreiben – az MTV-t is megelőzve – 84 százalékban csak kormánypárti megszólalók kapnak helyet (bővebben ld. keretes anyagunkat). A csatorna egyébként januárban a Hír TV-től igazolt hírpolitikai tanácsadót Pindroch Ferenc személyében.

Az RTL Klub nem éli meg vereségként a nézettségi adatokat, sőt talán egy kicsit büszkék is rá. Kotroczó Róbert hírigazgató azt mondta: „Az RTL Híradó sosem fogja azt a stratégiát választani, amit a TV2, hogy a Tényekből Bűn-Tényeket csináltak: kocsmai verekedésekkel és egyéb brutális bűncselekményekkel, sok gyerekhalállal. A csatorna is azt várja a hírműsortól, hogy hiteles és átfogó képet adjon arról, mi történik egy nap Magyarországon. A Híradónk ezért teljes képet ad a politikai élet, a gazdaság híreiről, látlelet ad a szociális problémákról, vadásszuk a civil összefogásról szóló információkat, és sosem maradnak ki a kulturális eseményajánlók.”

Az értelmiség az RTL Klubot választja

Kotroczó úgy vélte, nekik sokkal nagyobb elismerés, hogy az RTL Híradójának nézői között nagyobb számban vannak tanulók, vállalkozók, vezető beosztásúak és kisgyermekes családok, és hogy a Policy Solutions kutatása szerint ők készítik a legkiegyensúlyozottabb hírműsort (hatvanszázalékos kormánypárti megszólalás).

Az AGB Nielsen februári kutatása szerint az RTL Híradójának valóban nagyobb a nézettsége a vállalkozók, vezető beosztásúak (36,9 – TV2 31,9 százalék) és a tanulók között (26,8 – TV2 20,1 százalék), de például a szellemi beosztottak körében ugyanannyian nézik a Tényeket is (29,2 százalék). A Tények ellenben nagy sikert arat a fizikai munkások (34,2 – RTL 32,6 százalék), a nyugdíjasok (38,7 – RTL 31,2 százalék) és az eltartottak (34,1 – RTL 30,2 százalék) körében.

Kotroczó szerint a hátrányuk alapvetően abból következik, hogy a TV2-n  futó Árva angyal című mexikói sorozat nagyon népszerű a 18–49-es korosztályban, és a teljes lakosságot tekintve is. Míg a vele egy időben futó Neked való 14–16 százalékon futott a múlt héten, addig a TV2 sorozatát a reklámozóknak legfontosabb réteg 23–28 százaléka követte.

Az RTL Klub hírigazgatója szerint összességében az ő hírműsoraik sokkal sikeresebbek, mivel „a Fókusz megszégyenítő vereséget mér az Aktívra, és a Magellán is 95 százalékban kikap a Fókusz Plusztól”. Az AGB adatai szerint a Fókuszt idén februárban a 18–49 évesek korcsoportjában 35,7 százalék (közel 700 ezer ember) nézte, míg az Aktívot csak 18,9 százalék (370 ezer ember). A teljes népesség körében ez a tizenhat százalékos különbség tizenegy százaléknyira apad (RTL 31,7 – TV2 20,7).

Erőszak és bulvár

A két kereskedelmi tévé péntek esti hírműsorát elemezve kiderül, hogy nem véletlenül ragadt rá a Bűn-Tények elnevezés a csatorna híradójára. Bár a Japánban történt földrengés mindkét adón vezető hír volt, de míg az RTL Klub tudományos magyarázatot adott a cunamira, és foglalkozott a földrengés lehetséges gazdasági következményeivel is (a teljes műsoridő felében), addig a TV2-n már azzal foglalkoztak, hogy a társadalombiztosítás fizeti az egy éve arcon lőtt bankrabló plasztikai műtétjét.

A Tényekben összesen nyolc, bulvár műfajba sorolható tudósítás hangzott el, közte olyan jelentőségű bűncselekményekkel, mint hogy a járdán gázolt el egy biciklis egy asszonyt, akinek eltört a keze. A harmincperces műsorban elszórva hét belföldi tudósítás volt, de fél percnél tovább csak a kilakoltatási moratórium hatásaival, a CET-tel és a nemzeti ünneppel foglalkoztak, de nem esett szó a sajtószabadságért tartandó újabb tüntetésről. Ugyanakkor a médiatörvényt elítélő EP-határozatot csak kormánypárti megszólaló által ismertették. A földrengés mellett még két külföldi eseményre futotta, az unió Líbiáról hozott határozata és a plágiummal vádolt német védelmi miniszter búcsúkoncertje szerepelt az összeállításban.

Ehhez képest az RTL Klub Híradója a 28 perces adás első 22 percét a földrengés mellett belpolitikai és külpolitikai híreknek szentelte. A hazai események tálalásánál figyelemre méltó, hogy két tüntetésről is hírt adtak (látássérültek, iskolabezárás), kimerítően foglalkoztak a Terrorelhárítási Központnak közbeszerzési eljárás nélkül adott nyolcszázmillió forinttal, a minisztériumi elbocsátásokkal és Ranschburg Jenő halálhírével is, ami a Tényekbe nem fért bele. A kevesebb, mint ötperces bulvár-összeállításban három hír volt, de egyikben sem adtak hírt erőszakos támadásról.

A Tények–Híradó-párbaj még nem ért véget, de hogy hosszú távon a TV2 vagy az RTL Klub receptje jön be jobban, az feltehetően csak a Való Világ4 vége után dől el.

#159

Kell a leszbiknek virágot vinni?

• barb, index.hu
  

A Gödör alternatív nőnapján, vasárnap mutatták be a Labrisz legújabb kötetét, az Eltitkolt éveket, amiben 16 ismert és kevésbé ismert leszbikus mesél az életéről, névvel és arccal. Magyarországon még soha nem jelent meg ilyen könyv.

A melegekről való közbeszédben ritkán esik szó a nőkről. A társadalom valószínűleg jobban elfogadja, ha két nő szereti egymást, és talán még a leszbikusok közvetlen környezete sem veszi nagyon komolyan, ha valaki coming-outol. Pedig ahogy az Eltitkolt évekből kiderül, a meleg nőknek legalább annyira nehéz az „előbújás”, mint a meleg férfiaknak.

Kis magyar történelem

Az Eltitkolt években nyilvánosan coming-outoló művészek, zenészek, tudósok vallomásai közül jónéhányat már láthattunk a 2009-ben azonos címen, Takács Mária által készített filmben, a kötet azonban további őt nő sorsát is bemutatja. A Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában megjelent könyvben nyilatkozó nők sorsán keresztül két generáció története képezhető le, az ötvenes évek szűk levegőjétől kezdve a nyolcvanas évek alternatív világán át a rendszerváltás hozta szabadságot követő időkig.

A legidősebb interjúalany az egyetlen a könyvben, aki nem vállalta valódi névvel és arccal történetét, ami igazából nem is csoda. Az 1929-ben, polgári családban született, Gábor Saroltaként mesélő nő évtizedeken keresztül kettős életet élt, elismert tudósként sosem vállalhatta volna szexuális identitását, és még most is úgy érzi, kellemetlen lenne, ha a fiatal diákok erről jegyeznék meg a nevét.

A legfiatalabb (1968-as) nő pedig az egyetlen, aki fotót engedett ugyan berakni a kötetbe, de családnév nélkül Andreaként vall sorsáról. Andrea élete egyébként meglehetősen kilóg a tematikából, mivel saját bevallása szerint sosem volt egyértelműen leszbikus. Az izgalmas embereket kereste, legyen az férfi vagy nő, ám a kötet megszületésekor már határozottan a férfiak mellett tette le a voksát, mivel a nők „sokkal bonyolultabbak és sokszor nagyon problémás velük”.

A kettejük közötti generációs ívben számtalan nagyon érdekes személyiség és izgalmas élettörténet van. Kezdve a leszbikus és feminista mozgalomban élen járó Gordon Agátával, aki népi leszbikus íróként definiálja magát, és 1996-ban Magyarországon elsőként jött ki önéletrajzi ihletettségű regénnyel, Kecskerúzs címmel, majd Forgács Zsuzsa és Bódis Kriszta közreműködésével elindította a női írókat bemutató Éjszakai Állatkertet, melyet számos kötet követett.

Könyvbemutató a Gödörben

De szerepel a könyvben a magyar fotográfiai nagydíjat és a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjat bezsebelő Szilágyi Lenke fotóművész is, aki meglepő őszinteséggel beszél arról, hogy ilyen szakmai háttérrel is mennyire nehéz kapcsolatot teremtenie, és hogy a nagy plátói szerelmeket mennyire nem sikerült valódi kapcsolattá fordítania.

A kötetben a nyolcvanas évek számos alternatív sztárja is helyet kap, Szineg Ildikó, a Kampec Dolores basszusgitárosa, Bán Mari, az A. E. Bizottság és a Moralisa együttes dobosa, és Bíró Csilla, aki kilencvenes évek legendás kocsmájának, a Zanzibárnak volt a tulajdonosa, mostanában pedig Csajka néven sportklubot vezet leszbikusoknak.

Nem betegek és nem bűnösök

Az Eltitkolt évek azonban jóval több, mint afféle celeb leszbikus gyűjtemény, a kötetben valló emberek nem csak azért érdekesek, mert ismertek, hanem azért is, mert sorsuk nagyban árnyalhatja a melegképet. Néhányuknak csak hosszú házasság és gyerekvállalás után, jóval 40 fölött adatott meg, hogy vállalják magukat, míg vannak bőven, akiknek sosem volt kérdés, hogy nem „betegek” és nem „bűnösök”, akiknek rejtőzködniük kellene.

Ahány életút, annyiféle megoldás, az viszont a 350 oldalas kötet végére egyértelműen kiderül, hogy a magyar társadalom hosszú utat tett meg azóta, hogy a homoszexuális szót csak orvosi lexikonokban lehetett megtalálni. De hogy soha többet ne fordulhasson elő, hogy valakit szexuális irányultsága miatt a hatalom zsarolhasson (beszervezésekről is van szó a kötetben), és hogy a melegeknek soha többet ne kelljen tojászáporban menetelniük jogaikért, azért ez az interjúkötet nagyon sokat tehet.

Eltitkolt évek

Kiadó: Labrisz Leszbikus Egyesület, 2011

352 oldal, 2500 Ft

#158

Lapozz belém!

• barb, index.hu

Akik eljutottak a a Frankofón Filmnapokra, mind könnyes szemmel és földöntúli mosollyal az arcukon távoztak a Nem beszélek zöldségeket! premier előtti vetítéséről.

Már a film születésének története is megkapó, a hangosan felolvasott szavak erejéről szóló Marie-Sabine Roger regényt a közel nyolcvanéves, és már nehezen olvasó Jean Beckernek ugyanis egy munkatársnője olvasta fel. A regény végére a rendező a női főszerepre már megfűzte a világ legédesebb idős színésznőjét, az 1914-ben született Gisèle Casadesust. Az évek óta jó szerep hiányában szenvedő Gérard Depardieu pedig maga rimánkodott nála a szerepért, és miután megkapta, elég jól igyekezett meghálálni a bizalmat.

A végeredményt, a Nem beszélek zöldségeket! vígjáték helyett érdemesebb a dramedy műfajába sorolni. Vígjátéknak ugyanis túl drámai az az alaphelyzet, hogy egy szeretetlenségben felnőtt, csekélyértelmű medvebocs kinézetű középkorú férfi összebarátkozik egy 95 éves korára egyedül és szegényen maradt, madárcsontúvá fogyott, művelt idős asszonnyal. Drámának viszont túl vicces a kapcsolatuk, az ahogy Germain és Margaritte a sarki kocsma szlengjeiből és a klasszikus regények poros szavaiból új, kedves és meghitt világot sző.

A klasszikus műveltségű idős hölgy a kisváros parkjában galambetetés okán „randevúzgatva” észrevétlenül nyitja ki a könyvek általa oly jól ismert világába vezető ajtót a funkcionális analfabétának számító férfi előtt. S bár Germainre egyre furábban néznek a kocsma törzsvendégei gazdagodó szókészlete miatt, szép lassan megtanulja, hogy „ha van egy jó könyved, sosem leszel egyedül”, továbbá, hogy a hibáink orvosolhatóak és hogy sosem késő belekezdeni valami újba.

Bár kezdetben a padon ücsörgő két embert látszólag semmi nem köti össze, annyira távoli világból jönnek, de a végére nyitottságuk, kedvességük és emberségük mégis afféle plátói szerelemhez hasonló viszonyt eredményez. Kapcsolatuk azonban nem írható le csak intellektuális szerelemként, van benne jócskán kárpótlás is az élet kegyetlensége miatt elmaradt ideális anya-fia viszony megéléséhez. Germaint ugyanis még negyven fölött is tönkreteszi anyja közönye, míg Margaritte kimondatlanul is szenved a gyermektelenség okozta hiány miatt.

A Nem beszélek zöldségeket! ezekről a fájdalmas eseményekről azonban inkább csak jelzésszerűen tesz említést, de olyan megkapóan és néha olyan felkavaróan, hogy az többet ér egy pszichológiai élveboncolásnál. Ugyanakkor a következő pillanatban már jön egy kikacsintás, egy kedves vicc, ami ha elfeledteti nem is tudja ezeket a mikrotragédiákat, de legalább nem hagyja búslakodni sem a szereplőit, sem a nézőket.

A dramedy nagyon nehéz műfaj, a nézők hol a könnyeket, hol a nevetést hiányolják vagy sokallják. Az oly gyakori bukást csak igazán bravúros forgatókönyvvel és szereposztással lehet elkerülni. Jean Beckernek ezt a receptet még sikerült megbolondítania sugárzó életszeretettel és intellektuális finomsággal is, úgyhogy ez a csoda egyértelműen 10/10-et érdemel.

#157

Mindörökké Dr. Szöszi

• barb, index.hu

A Simpson család forgatókönyvírója megrendezte a valaha volt legjobb romantikus vígjáték helyett annak paródiáját. A Honnan tudod? összes szereplője saját magát gúnyolja ki, Reese Witherspoon kivételével.

Bár a külföldi kritikák lehúzták James L. Brooks 2010-es moziját, és tény, hogy a bedobott 120 millió dollárból egyelőre csak 43 millió jött vissza, de ez ne vegye el senki kedvét attól, hogy megnézze Reese Witherspoon nagy visszatérését.

A 34 éves színésznő utoljára 2008-ban szerepelt a vásznon, a Négy karácsonyban Vince Vaughn oldalán próbálta túlélni a szeretet ünnepét, aztán önként vállalt száműzetésbe vonult. A kétéves pihenő azonban úgy tűnik, nem volt elég ahhoz, hogy kinőjje a ráragasztott Dr. Szöszi karaktert.

Pedig James L. Brook forgatókönyvíróként és rendezőként mindent megadott ahhoz, hogy Reese Witherspoon végre nyílt színen kiröhögje saját skatulyáját. A Honnan tudod?-ban ugyanis a butuska romantikus vígjátékok minden kötelező eleme szerepel, sőt a Simpson család forgatókönyvírója olyan töménységben zúdítja ránk a kliséket, hogy az csak viccparódia lehet.

Az alaphelyzet szerint Lisa (Reese Witherspoon) egy profi baseballjátékos, akit kora miatt kigolyóznak a csapatból. Egyszer csak ott áll, hogy az addig olyan szépen felépített élete kiüresedett, és elképzelése sincs, mit csináljon.

Ekkor ugrik be a képbe Matty (Owen Wilson), a kőgazdag sztársportoló, aki tanácsadó könyvekből próbálja megtalálni az utat a nők szívéhez. És George (Paul Rudd), a született lúzer, akit nemcsak elhagyott a csaja, hanem még eljárás is folyik ellene az apja (Jack Nicholson) cégében. Lisa a két pasi között úgy pattog, akár egy gumilabda, éppen az aktuális események által kiváltott érzelmi reakciókra bízva magát, hogy aztán egy utolsó „ütésnél” kiderüljön végre, melyikükbe is szerelmes.

A Honnan tudod? legkellemesebb csalódása Owen Wilson, aki úgy túljátssza a rásütött bájgúnár szerepet, hogy az már túlzásnak is túlzás. De Paul Rudd is szépen turbózza a Jóbarátok Phoebe-je mellett oly tökéletesen elsajátított lúzerkaraktert, akit mindig csak bánatos kutya tekintete ment meg a végső elbukástól. Jack Nicholson természetesen most is zseniális, alakítása után mindenkinek ő fog eszébe jutni, ha morális válságba zuhant nagytőkésről hall.

A könnyesre kacagtató négyesből csak Reese Witherspoon lóg ki egy picit, akinek nem sikerül az édes szösziből gejl szöszivé válnia, de ez tulajdonképpen nem is olyan nagy baj. Nem kell mindenkinek kiugrania a kalapból csak azért, mert egy bűvész kezei közé kerül, 8/10.

#156

Zuhan az MTV nézettsége

• barb, index.hu
  

November óta mélyrepülésben van a köztévé félnyolcas Híradójának nézettsége, de a többi közéleti-politikai műsor is sokat vesztett a népszerűségéből. Nem csak a Való világ tehet arról, hogy a nézők elhagyják a köztévét.

Január közepén derült ki, hogy az MTI hírcentruma alá kerülnek a közszolgálati tévék hírműsorai, amit Élő Gábor, az MTV tavaly májusban kinevezett hírigazgatója vezet majd, aki korábban az Echo Tv hírigazgatója, majd a Lánchíd Rádió főszerkesztője volt.

Mint ismert, az MTI hírcentruma gyártja majd a közszolgálati hírműsorokat, az átállásra április elején kerülhet sor, de szervezetileg már múlt keddtől az MTI alá tartozik a Duna TV híradója. A Duna TV tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a hírműsorokat Élő Gábor megbízásából Hegedűs István főszerkesztő-helyettes felügyeli.

Alig nézik a fiatalok a Híradót

Bár Élő Gábor  többször nyilatkozta, hogy az irányítása alá tartozó hírműsorok megfelelnek a kiegyensúlyozottság és a pártatlanság elvének, novemberi kutatásunkból az derült ki, hogy a Híradó, Az Este és a Ma Reggel sem egyes műsoraiban, sem pedig egy 24 órás műsorfolyamon belül nem ad egyenlően szót a kormánypártoknak és az ellenzéknek, sőt az MTV hírműsoraiban gyakran kétharmados kormánytöbbség tapasztalható. Kutatásunkat a Republicon Intézet is megerősítette januárban, vizsgálatuk szerint még rosszabb a helyzet: a Híradó 83 százalékát a Fidesz és a KDNP uralja.

A nézők egy része feltehetően ezért mondott le a félnyolcas Híradóról, aminek nézettsége november óta mélyrepülésben van. Míg 2010 5. hetében a Híradó nézettsége átlag 8,1 százalékos nézettséget hozott a 18-49-es korosztályban, addig egy évvel később már csak átlagosan 4,9 százalékot ért el. A teljes lakosságot tekintve is jelentősen csökkent a fél nyolcas Híradó iránti érdeklődés, a tavaly február eleji átlag 14,9 százalékhoz képest idén a tévé előtt ülők 11,5 százaléka választotta az MTV hírműsorát.

A konkrét nézőszámokból talán jobban látszik, hogy mennyien csalódtak a hírműsorban. A hirdetőknek legfontosabb 18-49 éves korosztályban a legnagyobb nézőszámot tavaly az 5. héten a február 1-ei fél nyolcas híradó hozta 183 ezer nézővel, idén a február 2-ai, de ez már csak 121 ezer nézőt jelent. A teljes lakosság körében tavaly február 2-án sikerült elérnie az legtöbb nézőt az MTV-nek, akkor 854 ezren követték a híreket, idén is február 2-a volt a legsikeresebb napja a Híradónak, de akkor már csak 691 ezren nézték.

Nem lehet csak a VV4-re fogni

Az AGB Nielsen adatai szerint 2010 január és 2011. február 15-ig tartó időszakban az MTV Híradójának átlag havi nézettsége nyáron volt a legmagasabb. Azt megelőzően a 18-49-es korosztályban 5,9-8,1, a teljes lakosság körében 12,5-15,6 százalékos volt a Híradó közönségaránya, a nyári emelkedést követően azonban novembertől már zuhanás tapasztalható. A mélypont januárban következett be, amikor a fiatalok körében 5 százalék alá esett a nézettség, a teljes lakosság körében pedig 11,6 százalékra.

Bár tény, hogy az RTL Klub trashrealityje sok nézőt elvonz más csatornáktól, de az MTV Híradójának nézettségét nem lehet csak a Való Világ sikerével magyarázni. Nemcsak azért, mert alapvetően más műfajról és más célközönségről van szó, hanem azért is, mert a VV negyedik szériájának indulása előtt két héttel már jól kimutatható volt a Híradó iránti érdeklődés csökkenése. November 1-7. között a félnyolcas Híradó 18-49-ben 4,5 - 8,6 százalékos, a teljes lakosság körében 10,6 – 14,7 százalékos nézettséget ért el.

Jóval valószínűbb, hogy a közszolgálati hírműsorokban és általában a politikában csalódók máshol követik a híreket. A TV2 Tények nézettsége például szeptember óta folyamatosan növekszik mindkét kategóriában. A Tényeket januárban a teljes népesség 35,4 százaléka nézte, és így közel hat százalékkal verte meg a Való világ előtti műsorsávban futó RTL Klub Híradóját.

Minden közéleti műsornak csökkent a nézettsége

A VV-verziót cáfolja az is, hogy általában véve csökken az MTV közéleti-politikai műsorai iránt az érdeklődés. Az Este adásait például 2010 5. hetében a teljes lakosság átlagosan 8,2 százaléka követte, míg idén már csak 5,3 százaléka kapcsolt a köztévére este kilenckor.

A KDNP szóvivőjének műsora, a Jelfogó is rosszul teljesít a sávjában korábban futó Kasszához képest (4,6 - 7,2), de A szólás szabadsága helyére berakott, Gulyás István volt Echo TV-s által újraélesztett Szempont sem aratott sikert a nézők körében. Vasárnap este egy éve még a teljes lakosság 11,3 százaléka ült az m1 előtt, most viszont már csak 9,1.

#155

Felmondott D. Tóth Kriszta az MTV-nél

• Index

Információink szerint felmondott a Híradó műsorvezetője. D. Tóth Kriszta távozásának oka egyelőre nem ismert.

Az Index úgy tudja, hogy távozik a köztévétől a félnyolcas Híradó egyik műsorvezetője. D. Tóth Kriszta 2002-ben az RTL Klubtól került az MTV-hez, majd 2004-2007 között a köztévé brüsszeli tudósítója volt. Az utóbbi négy évben a Híradó műsorvezetőjeként dolgozott.

D. Tóth Kriszta megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni az ügyről, az MTV sajtóosztálya egy rövid közleményben erősítette meg a hírt.

"A képernyőről történő távozásának oka egyrészt családi, másrészt szakmai. A műsorvezető-szerkesztő szeretne minél több időt gyermekével, családjával tölteni. Másfelől pedig 15 év politikai újságírás, televíziós tevékenység után  váltani akar, a televíziózás más területén szeretné kamatoztatni tapasztalatait" -áll az MTV közleményében, amely szerint még tárgyalnak a műsorvezetővel, hogy esetleg máshol kapna munkát az intézményen belül. Úgy tudjuk, hogy felmerült, hogy az m2-n induló gyerekadón kaphatna esetleg lehetőséget.

D. Tóth Kriszta (fotó: Szécsi István)

A műsorvezető távozásának oka egyelőre nem ismert. Úgy tudjuk, hogy a híradós sem jött ki jól az Echo TV-től érkezett és tavaly májusban kinevezett Élő Gábor hírigazgatóval. Élő szakmai igazgatása alatt ugyanis a köztévé hírműsorai egyoldalúvá váltak, a kormányoldal sokkal több teret kap.

D. Tóth Kriszta felmondása ugyanakkor összefügghet azzal is, hogy Nagylánykönyv címmel új gyerekregényre készül. A műsorvezető kislánya születése óta saját rovatot vezetett a Nők Lapjában, ami éppen a múlt héten ért véget. 2009-ben sikeres gyerekkönyvet is kiadott Lola mesék címmel, a belőle készült rajzfilmsorozatot az MTV sugározta.

#154

Izlandon mindenki megbolondult

• barb, index.hu

A 101 Reykjavík rendezőjének egy újabb csodás darabja került a mozikba szombaton. A Fehér nászéjszaka azonban nem ismeretlen a művészfilmeket kedvelők előtt, mivel a 2009-es Titanic fesztiválon már vetítették, sőt elnyerte a közönség díját is.

Baltasar Kormákur neve azonban nemcsak a 101 Reykjavík miatt lehet ismerős, ő vitte filmre a Magyarországon is nagyon népszerű Arnaldur Indriason krimijéből készült Vérvonalat is.

Következő munkája, a 2008-as Fehér nászéjszaka azonban szerencsére nélkülözi azt a sötét, hidegrázós hangulatot, sőt az állítólagos csehovi párhuzamot is. Csehov Ivanov című darabja ugyanis csak alig fedezhető fel ebben az izlandi drámában, ami ha pontosak akarunk lenni, akkor csak félig drámai, a másik és jobban sikerült fele egy vérbő vígjáték.

A történet ugyanis két szálon, a múltban és a jelenben játszódik. Az irodalom professzor Jón (Hilmir Snaer Gudnason) azért költözik egy alig húsz házas aprócska szigetre, hogy helyrehozza a házasságát Annával (Margrét Vilhjálmsdóttir), aki feltehetően mániás depresszióban szenved. Az összezártság azonban nem éri el a tervezett hatást, Jón egyre jobban elhidegül feleségétől, és beleszeret egy nála 18 évvel fiatalabb lányba, aki korábban a tanítványa volt.

A múltban játszódó dráma és a Thorával (Laufey Elíasdóttir) való esküvő előkészületei párhuzamosan futnak a vásznon. Míg Anna orvosi értelemben csavarodik be, a násznép a stressztől, a nagy mennyiségű alkohol elfogyasztásától és Jón esetében a lelkiismeret furdalástól.

A magyarul hibásan Fehér nászéjszakának (White Night Wedding) fordított film azonban egy olyan jól megtervezett érzelmi hullámvasút, hogy a végére sem szédülünk bele, sőt még a hányinger is elkerüli az embert, ami igazán nagy teljesítménynek számít az esküvői mozik műfajában. Azt, hogy erre a bravúrra Baltasar Kormákur képes lehetett persze nemcsak rendezői tehetségének köszönheti, hanem annak a számtalan kiváló színész által hozott bolond karakternek, akik mellett még Anna őrültsége sem olyan feltűnő.

De, hogy Izlandon senki nem százas, és hogy ez leginkább az esküvőkön szokott kibukni, az a Családban marad című Valdís Óskarsdóttir-mozi óta a magyar nézők számára is evidens. Természetesen 10/10.

#153

Ez a való világ

• barb

Susanne Bier dán filmrendezőt valamiért nagyon csípik az amerikaiak. A testvéred feleségét újraforgatták Testvérek címmel Natalie Portman, Jake Gyllenhaal és Tobey Maguire főszereplésével. Legújabb mozija, az Egy jobb világ pedig a Golden Globe után most a legjobb idegennyelvű film Oscar-díját is elnyerheti.

Sajnos ezzel a két ténnyel elég sokat elmondtunk róla. Susanne Bier ugyanis közel nem a legjobb dán rendező, filmjeiben jóval több a felesleges hatásvadászat, mint az északi filmekre általában jellemző szikárság és töménység; az érzelmek irányából való megközelítés, mint az ész emberének morálja; és filmjein belül sem hoz egyenlő színvonalat, dán mércéhez képest kifejezetten csapongó.

De ha Susanne Biert nem akarjuk összemérni mondjuk az Egy jobb világ forgatókönyvét is jegyző Anders Thomas Jensennel (Ádám almái), vagy kedvenc dán női rendezőmmel, Annette K. Olesennel (Bűnök), akkor persze nincs baj, sőt akár még izgalmasnak is hathat.

Elsősorban azért, mert különleges tehetsége van a szereplők kiválasztásához. Ahogy a Testvéred feleségét Ulrich Thomsen és Nikolaj Lie Kaas, a Hogy szeretsz? című filmjét Mads Mikkelsen és Paprika Steen játéka miatt nem lehet elfelejteni, úgy az Egy jobb világot is a szereplők mentik meg végérvényesen. És most elsősorban nem is Ulrich Thomsenre gondolok, vagy a magyar nézőknek a Jelenetek két házasságból című filmben ismertté vált Mikael Persbrandtra, és még csak nem is a zseniális alakításairól híres Trine Dyrholmra (Születésnap, Ikrek, Oké!, Bűnök), hanem a két kissrácra, akiknek nevét nem árt már most megjegyezni.

Mert az Egy jobb világ akárhogy is nézzük, tulajdonképpen erről a két tizenéves fiúról szól, és arról, hogy hogyan tudják az őket ért traumákat feldolgozni, vagyis pontosabban fel nem dolgozni. Eliasnak (Markus Rygaard) azzal kell megküzdenie, hogy a szülei válófélben vannak, az apja ideje nagy részét nem vele, hanem Afrikában orvosként tölti, őt meg közben halálra kínozzák iskolatársai. Christiannak (William Johnk Juels Nielsen) pedig azzal a felnőttek számára is nagy próbatétellel, hogy a legszeretettebb személy az életében, az édesanyja rákban meghalt, és sem ő, sem az apja nem tudták megmenteni, de még a szenvedéseit sem csökkenteni.

Ezek a srácok képtelenek az élményeiket megemészteni, az érzelmeiket kordában tartani, és alkalmi szövetségükből induló barátságuk kis híján gyilkossá teszi őket. Az erőszak erőszakot szül elve azonban nem csak kettejük viszonyában mondatik ki. Az agresszivitás, a „ki a Jani?”, az elnyomók és az elnyomottak problémakörével Elias apjának is szembe kell néznie és nemcsak akkor, amikor a kimondatlan afrikai ország menekülttáborának betegeit gyógyítja.

A film eredeti dán címe, a Haevnen vagyis a bosszú az egész filmet áthatja, miközben természetesen arra okít, hogy a megbocsátás, a „tartsd oda a másik arcodat is” az egyetlen út ahhoz, hogy megállítsuk az erőszakot, és megérkezzünk (az angol és magyar címre utalva) Egy jobb világba. A baj csak az, hogy ezt az üzenetet a szereplők árnyalt játéka ellenére didaktikusan és hatásvadász módon (afrikai jelenetek) közvetíti. Ez pedig ugyan lehet, hogy amerikai szemmel pont jól van így, de a dán filmek szerelmeseinek csalódást okozhat, 8/10.

Bukott angyalka a tengerpartra vágyik

#151

A Sanomához került az Elle

• barb, index.hu
  

Az Elle magazint is tulajdonló Lagardere bejelentette, hogy nemzetközi magazincsaládját eladta a Cosmopolitant is kiadó amerikai Hearst csoportnak. Információink szerint Magyarországon a Sanoma adja ki a jövőben az Elle lapcsaládot.

A legendás francia magazint is megjelentető Lagardere Active Media decemberben jelentette be, hogy megválik teljes nemzetközi lapportfoliójától, és előrehaladott tárgyalásokat folytat az amerikai Hearst Magazines Internationallel.

Őszre dönthetnek a versenyhivatalok

A Lagardere azzal indokolta az eladást, hogy a jövőben a profilját a sportmarketing felé szeretné irányítani. Az üzletet hétfőn megkötötték és információk szerint 651 millió eurónyi készpénzért gazdát cseréltek a lapok. A megállapodásra még rá kell bólintania a gazdasági versenyhivataloknak is, s ez a folyamat őszre fejeződhet be.

Az amerikai Hearst tulajdonában van többek között a Cosmopolitan és a Marie Claire magazin is, és amennyiben lezárul a felvásárlási ügylet, több mint 100 lapot mondhat majd magáénak 15 országban, a példányszámot tekintve pedig a második legnagyobb amerikai kiadóvállalattá válhat.

A magyar kiadó veszteséges volt

A 9 éve indult magyar Elle sorsa azonban nemcsak a Lagerdere döntésén múlt, hanem azon is, hogy a magazint kiadó Adoc–Semic Kiadói és Nyomdai Kft. végelszámolással megszűnik, mivel 2009 óta 100 millió forint feletti APEH-hátralékkal működik. A gazdasag.hu értesülései szerint a cég kötelezettségállománya meghaladta az egymilliárd forintot a vizsgált két évben.

Az Elle lapcsaládon kívül a kiadó jelentette meg a Dörmögő Dömötör, a Garfield, a Zseb-Garfield, az Óvodai Nevelés, a Tanító, a Star Wars és a Pókember lapokat is. Egyelőre nem tudni, hogy ezeknek a lapoknak mi lesz a sorsa.

A Sanoma nem tud nyilatkozni

Mivel a Cosmopolitant a Hearst Sanoma Budapest Kiadói Kft. vegyesvállalat adja ki Magyarországon, feltehetően az Elle lapcsalád (Elle Dekor, Elle Man, Elle Extra) is a Sanomához kerül. A napok óta keringő iparági információkat azonban a Sanoma Budapest Kft. az Index kérdésére eddig nem erősítette meg, a kiadó sajtóosztálya mindössze csak annyit válaszolt, hogy "nem tudunk nyilatkozni a kérdésben".

Ugyanakkor a hír valódiságát erősítheti az a tény is, hogy a nemzetközi Sanoma Media adja ki az Elle-t Bulgáriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában is, továbbá a Hearst csoport tulajdonában lévő Marie Claire magyar változatát is a Sanoma Budapest jelenteti meg.

Az előfizetők már tudják, hogy a Sanoma vette meg

Ismereteink szerint az Elle-t eddig kiadó Adoc-Semic Kft. hétfőn minden előfizetőjének elküldött levelében megerősítette, hogy a magazint a Sanoma adja ki a jövőben. A Tóthné Anna előfizetési vezető által szignált levél szerint nem tudni, hogy mikor jelenik meg a februári szám, mivel a "januári számmal az Adoc-Semic Kft, befejezte az Elle és Elle lapok kiadását. Sajnos a franciák eladták a közép-európai lapcsaládot az amerikaiaknak = Sanomának. Így most 9 év után nem adhatjuk ki a magazinokat, így a februári számot sem. Most állunk és várunk. Sajnos már eladtak, de még nem vettek meg".

Az előfizetőknek küldött levélből kiderül az is, hogy az előfizetési díjakból megmaradt összegek az Adoc-Semicnél maradnak addig, amíg hivatalosan fel nem kérik őket, hogy azt a kiadás folytatása céljából adják át.

#150

Coming out al dente módra

barb, index.hu

2011. január 31., hétfő 11:33

Hiába háborodott fel szombat este Ferzan Özpetek legújabb filmjének magyar címén, a Szerelem, pasta, tenger pontosan fedi azt a populáris alkotást, amit bevallottan készített. És különben is, a SzuezFilmnek valahogy be kell csábítania azokat az embereket is a mozikba, akik egyébként hidegrázást kapnának egy olasz melegfilmtől.

Akik imádták a Törökfürdőt, valószínűleg elég csalódottak lesznek a Szerelem, pasta, tenger első húsz percében, de ha sikerül átállítani a fejükben a vágányt, és nem ragaszkodnak a rendező művészfilmes technikáihoz, akkor akár még jól is szórakozhatnak.

Forró limonádé, hidegzuhany

Sajnos mindezt én nem tudtam előre, és a film tartalmának ismeretében arra számítottam, hogy ez Thomas Vinterberg kultikussá vált Születésnapjának olasz verziója lesz. Rosszul sejtettem, a kimért, matematikai pontosságú dramaturgiától és a hideg színjátszástól nem is tudnék távolabbi pontot kijelölni, mint Özpetek mostani munkáját. Az olasz kisvároskában, Leccében játszódó történet jóval közelebb áll ugyanis egy latin szappanoperához, mint a Dogma igehirdető filmjéhez.

A Szerelem, pasta, tengerben minden van, ami egy mediterrán limonádéhoz szükségeltetik: mindent tudó mamma, macsó apa, vaksi és alkoholista nagynéni, rosszul házasodott lány, és két fiú, akiknek magukra kéne vállalni a súlyos örökséget, a tésztagyárat. Amikor Tommaso elárulja testvérének, Antoniónak, hogy úgy akar kibújni a felelősség alól, hogy bevallja a konzervatív családnak nemi identitását, nem tudhatja, hogy testvére majd jól lenyúlja a kitagadással járó, botrányos coming out-show-t, ő pedig maradhat spagettit tesztelni a gyárban.

A török származású, évtizedek óta Olaszországban élő rendező első filmje, a Törökfürdő olyan kultikus mozivá vált, hogy tulajdonképpen nem csoda, hogy legújabb melegfilmjével, a Szerelem, pasta, tengerrel nem akarta túlszárnyalni saját magát. Más terepet keresett és talált mondani valójának népszerűsítéséhez, és kikötött a közönségfilm műfajánál, annak minden sajátosságát sikeresen integrálva stílusába.

Ami Özpetek populáris kalandozását mégis különlegessé teszi, az a színészválasztása. Elsősorban az elérhetetlen szerelemnek egész életével áldozó nagymamát alakító Ilaria Occhinira gondolok, akinek játéka abszolút módon kiemelkedik ebből a ripacskodó, digó világból. Aztán ott van tökéletes ellenpontja, a macsó világban hívő apa, akit Ennio Fantastichini a mexikói szappanopera színészek összes manírjával hoz, hogy aztán a film miatta egyszerre legyen bárgyú limonádé és annak tökéletes paródiája is.

Szükség is van rájuk, mert a filmben az altesti poénokat, a harsányságot, a helyzetkomikumra építő blődséget nélkülük csak néha-néha zavarnák meg a kikacsintások, a komolyan vehető pillanatok, de még maga a téma, a homoszexualitás is.

Ellentétben Özpetek korábbi filmjeivel ebben a moziban ugyanis a melegség csak olyan poén- vagy éppen problémaforrás, mint mondjuk a Gagyi mamiban a kövérség. Ez persze nem feltétlenül rossz fejlemény, sőt, valószínűleg a témának az tesz a legjobbat, ha beledobjuk egy nagy tál tésztába, nyakon öntjük paradicsomszósszal, és bazsalikommal, parmezánnal bőven megszórva, jólesően befaljuk, 8/10.

#149

A Klubrádió pert indított a 92,9-es frekvenciáért

• barb, index.hu

Az NMHH szóvivője kedd reggel bejelentette, hogy nem kell félnie annak az 59 rádiónak, amelynek az ORTT mulasztása miatt a közeljövőben lejár a frekvenciahasználati engedélye. A Klubrádió azonban nem elégedett az ideiglenes meghosszabbítással, ezért pert indítanak a korábban megnyert frekvenciáért, amelyre az ORTT már nem köthetett szerződést, az NMHH pedig decemberben eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.

Kiricsi Karola, a médiatanács szóvivője kedden a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában elmondta, annak érdekében, hogy "ne legyen semmiféleképpen sem olyan eset, hogy valamilyen rádiónak el kell hallgatnia", a médiatanács mindaddig biztosítja a rádiók sugárzásának lehetőségét, amíg nem írnak ki új pályázatot a frekvenciájukra. A rádióknak lehetőségük van - akár többször is - hatvan napra meghosszabbítani műsorszolgáltatási jogosultságukat, ennek egyetlen feltétele, hogy ne legyen díjtartozásuk. A médiatanács döntött arról is, hogy hetente öt-tíz frekvenciát bírálnak el.

Mint ismert, az ORTT mulasztásos törvénysértése, a pályázatok kiírásának elmaradása miatt országszerte 59 olyan rádió van, amelynek szerződése vagy már lejárt, vagy idén le fog járni, de használatukra még nincs kiírva pályázat. Az 59 rádió között van a múlt héten a középhullámú frekvencián utoljára sugárzó Magyar Katolikus Rádió és a Klubrádió is, amelynek február 11-én jár le a frekvenciahasználati engedélye a 95,3-ra.

Bizonytalan sorsú rádiókban nem hirdetnek

Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója az Index kérdésére elmondta, hogy bár ők is kérték a médiahatóságtól a 60 napos meghosszabbítást, számukra - ahogy a többi érintett rádió számára - sem jelent kielégítő megoldást az ideiglenes szerződéshosszabbítás. Mint mondja, nem indul jól a reklámokért vívott harcban az a médium, amelyről nem lehet tudni, hogy meddig sugározhat. A reklámbevételek csökkenése már így is megnehezítette a Klubrádió gazdasági helyzetét, ezért tavaly a hallgatókhoz fordultak anyagi támogatásért.

Arató András kijelentette, hogy mivel véleményük szerint jogilag nem állja meg a helyét az NMHH decemberi döntése, amellyel érvénytelenítették a 92,9-es frekvenciára kiírt és általuk elnyert pályázatot, pert indítottak a kihirdetett eredmény érvényre juttatása érdekében.

A médiahatóság arra hivatkozva érvénytelenítette a Klubrádió nyertes pályázatát, hogy a törvény szerint egy tulajdonos nem működtethet két rádiót, miközben a Klubrádió már a pályázati anyagában leszögezte, hogyha megkapják a 92,9-et, akkor a 95,3-on befejezik a sugárzást. Ezt a szándékukat Arató András most megismételte arra az esetre, ha per útján ismét elnyernék az utolsó budapesti frekvenciát.

Az MKR újra megpályázza, ha kiírják

A Rádió Deejay egykori frekvenciájára kiírt pályázatot Szalai Annamária, az ORTT akkori fideszes tagja, ma az NMHH elnöke szerint a Magyar Katolikus Rádiónak ígérték. Mint korábban az origónak elmondta, nem egyedi eset, hogy eleve valamelyik rádiónak szánjanak egy pályázatra kiírt sávot, így volt ez régebben a BBC magyar adásával is. Erre utalt szerinte, hogy nem kereskedelmi rádiók számára, hanem közműsorszolgáltatóknak írták ki.

Amennyiben újra meghirdetik a Budapest 92,9 MHz-es frekvenciát, az MKR újra pályázni fog – közölte a rádiót fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A katolikus rádió egyébként nem kérte az NMHH-tól a rádió frekvenciahasználati engedélyének a meghosszabbítását, mivel a műsorsugárzás magas díja (kb. 40 millió forint évente) miatt nem tudta volna finanszírozni. Most arra várnak, hogy az NMHH elbírálja az URH frekvenciákra beadott pályázatukat, addig is az interneten és a Magyar Televízió műholdas adásaihoz kapcsolódva sugároznak.

#148

A kereszténydemokraták a frekvenciát is elvennék az RTL-től

• barb, index.hu

A november 22-én indult Való Világ miatt már harminckilenc panasz érkezett a médiahatósághoz, de az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség panaszbejelentő formanyomtatványának segítségével elképzelhető, hogy ez a szám a sokszorosára fog emelkedni. Stágel Bence, az IKSZ elnöke, KDNP-s országgyűlési képviselő szerint ha egy csatorna nem tesz eleget a családbarát elvárásoknak, akkor „jogi eszközökkel korlátozni kell, teret engedve akár olyan új csatornának is, ami ezt majd vállaltan megteszi”.

Az NMHH tájékoztatása szerint már készül a vizsgálati jelentés az RTL Klub reality show-jának negyedik szériájáról. A műsor miatt jelenleg harminckilenc panaszt vizsgálnak, de a jövőben ez megsokszorozódhat, és ez alaposan próbára teheti az NMHH-t.

Indul a feljelentőgép

A felháborodott nézők az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) hamarosan elkészülő panaszbejelentő formanyomtatványának segítségével ezután sokkal egyszerűbben és sokkal gyorsabban tehetnek panaszt egy-egy VV adás miatt.

Az IKSZ azután buzdította a „család- és erkölcsromboló” műsor feljelentésére a nézőket, hogy hétfőn a villában üvegezést játszottak a lányok, Szandika félmeztelenül, kitakart mellel futkosott főműsoridőben, majd a Coolon késő este 18-as karikával leadták a leszbipartiba fordult este néhány jelenetét is.

Stágel Bence, az IKSZ elnöke, KDNP-s országgyűlési képviselő elmondta, felhívásukkal azt szeretnék elérni, hogy a médiahatóság az ügyek egyesítésével tudjon eljárni. Az NMHH-tól legalább százmillió forintos, precedens értékű büntetés kiszabását kérik.

Az RTL Klub egyébként még jól is kijöhet a dologból, ugyanis azzal, hogy az IKSZ nem elkapcsolásra, netán az RTL Klub elleni bojkottra szólított fel, hanem feljelentések írogatására, közvetve a Való Világ nézésére kérte híveit.

„Médiaszemét helyett családbarát programokat”

Stágel Bence

Stágel Bence egyébként egy adást sem nézett meg az RTL Klub valóságshow-jából, de úgy véli, hogy a hozzájuk érkező több száz panaszhoz csatolt videórészletek és fotók alapján eleget látott ahhoz, hogy véleményt formáljon „a műsor emberi méltóságot meggyalázó, emberi sorsokat és nyomorúságokat kiárusító stílusáról”. Mint mondja, a hozzájuk érkező panaszok többsége a műsorban megnyilvánuló trágárságot, az ízléstelen, alpári stílust, valamint a pornográf elemeket kifogásolta.

A képviselő szerint az állami frekvenciát használó RTL Klubnak főműsoridőben a Való Világ helyett inkább családbarát programokat, régi filmeket, kulturális műsorokat és a gyermekvállalást ösztönző programokat kéne sugároznia. Az IKSZ álláspontja szerint a nézők nem azért fogyasztanak médiaszemetet, mert erre van igényük, hanem azért, mert ezt teszik eléjük.

A BeleValóVilágot a román médiahatóság vizsgálhatná

Az IKSZ elvárása, hogy az NMHH százmillió forintra büntesse meg az RTL Klubot azért is érdekes, mert a Való Világ 4 felnőtt tartalmai általában nem az RTL Klubon főműsoridőben láthatóak, hanem a testvércsatorna Cool TV-n, 23 óra után 18-as korhatárkarikával. A Cool nem használ állami frekvenciát, és 2003-as indulása óta nem a magyar, hanem a román médiahatóság (CNA) felügyelete alá tartozik.

Ezzel kapcsolatban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogász végzettséget szerzett képviselő azt válaszolta, hogy tudomása szerint már a Cool TV ellen is tettek panaszt a nézők, de az IKSZ VV4 elleni, precedens értékű szankciójának kérése a műsor összességére vonatkozik. „A VV főműsoridőben sugárzott epizódjaiban megnyilvánuló trágárságok, az ízléstelen alpári stílus, valamint a főműsoridőben reklámozott, de későbbi időpontban levetített pornográf megnyilvánulások széles körben ismertek. A 18-as karika, a műsoridő időbeli beosztása vagy a társcsatornán történő közzététel az internet használatának korszakában nem szolgálja hatékonyan a családok, kiskorúak védelmét, ezért a sorozattal szemben az állami médiaszabályozás eszközeivel fel kell lépni.”

A Való Világ kreatív főszerkesztője, Rubin Kristóf nem érti az IKSZ felháborodását. Mint a Borsnak adott csütörtöki interjújában elmondta, az RTL Klubon és a Cool TV-n futó két műsor „nem keverendő össze, a kettőnek más a célközönsége. Akit zavarnak a késő éjszaka látható Belevalóvilág műsorelemei, az maga dönthet, hogy ennek ellenére megnézi-e az adott adást.”

Akár a frekvenciájukat is elvennék?

A KDNP-s képviselő, aki Schmitt Pál helyére ült be a Parlamentbe, arra a kérdésre, hogy a médiatörvény alkalmas-e arra, hogy ezt a „médiaszemetet eltakarítsa a képernyőről” azt válaszolta, hogy „a médiatörvény semmi mást nem tesz, csak nemzetközileg is elfogadott szabályokat vezet be, akár arról, hogy egy valóságshow-t milyen feltételekkel lehet sugározni. Aki ezt nem tartja be, számítson arra, hogy ennek következményei vannak.”

Mint mondja, betelt a pohár, „az állam által biztosított frekvencia sugárzási jogot biztosít a televízióknak, ugyanakkor tilos a jogosultság társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása”. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke szerint „ha egy állami frekvenciát, így állami tulajdont használó televízió nem tesz eleget a családbarát elvárásoknak, akkor jogi eszközökkel korlátozni kell, teret engedve akár olyan új csatornának is, ami ezt majd vállaltan megteszi”.

Hogy az IKSZ az RTL Klub frekvenciahasználati engedélyének megvonását milyen eszközökkel kívánná elérni, nem tudjuk. Mindenesetre az RTL Klub koncessziós szerződése 2012. június 30-ig érvényben van, de a digitális átállás 2014-re való elhalasztása miatt ezt feltehetően meghosszabbítják, mivel nem valószínű, hogy lenne olyan befektető, aki ilyen rövid időre ekkora összeget áldozna egy analóg frekvenciára.

#147

Fejbe vág a sarki fény

barb, index.hu

2010. december 30., csütörtök 09:20

A Dalok a konyhából rendezője egy újabb közel tökéletes filmet rendezett. Az Északi karácsony a lehető legantibb karácsonyi film, ami valaha magyar mozikba került.

Bent Hamer sokat tett azért, hogy ma az északról jövő filmeket úgy nézzék az emberek, mintha maga a Messiás szólna hozzájuk. A bárdolatlan őszinteség, a naturális ember- és valóságábrázolás, és persze az a finom irónia, ami átszövi a skandináv mozikat alaposan fejbe kólintja az álmodozáshoz szoktatott európai és amerikai nézőket.

A Dalok a konyhából ennek a stílusnak egy igazán lájtos verziója volt, de Hamer legújabb filmje felér egy sarki fény-koktél utáni kijózanodással. Az Északi karácsony minden csak nem mézeskalács illatban fürdő karácsonyi mozi. Hogy ez az antihollywoodi, csengőszó-mentes film egyfajta bosszú-e azért, amit a tengeren túlon a Tótumfaktum kapcsán műveltek Hamerrel, nem tudom, de a végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy is.

Az Északi karácsony egy sok szálon futó történet egy norvég kisváros, Skogli karácsonyáról. Van benne örök szeretőségre ítélt középkorú nő, családjától elűzött, megkattant apuka, iszákos hajléktalan, aki végre szeretne hazajutni, egymást örökké szerető, idős házaspár, és egy boszniai menekült pár, akiknek pont ezen a napon születik meg a gyermeke egy erdőszéli viskóban.

A számtalan apró sztoriban mind ott van a giccs lehetősége, sőt a nyálbomba bizony fel is robban, de csak azért, hogy a következő pillanatban könnyeinken át felröhögjünk, megijedjünk vagy - ahogy az utolsó jelenetben - alázuhanjunk a morál szaros bugyraiba. Feltehetően ez nemcsak a rendező, hanem a film alapjául szolgáló novellákat jegyző Levi Henriksen érdeme is.

A színészek természetesen zseniálisak, az ismertebbek közül itt van a Dalok a konyhából mogorva Isakja (Joachim Calmeyer), A kiálhatatlan elveszett Andreasa (Trond Fausa Aurvaag), és a Jordan alakját nagyon ügyesen elkapó Reidar Sørensen is.

Egyszóval, ha már minden étbevonós gagyit megettünk a karácsonyfáról, itt az idő, hogy megkóstoljuk, mit tud egy 70 százalékos keserű csokiból készült szaloncukor, 10/10.

#146

Nem kap új frekvenciát a Klubrádió

• barb, index.hu
  

Bár az ORTT áprilisban a Klubrádiónak ítélte az utolsó szabad budapesti rádiófrekvenciát, az NMHH szerdán eredménytelennek nyilvánította a 92,9-es frekvenciára kiírt pályázati eljárást. Az indoklás szerint ugyanaz a tulajdonos nem üzemeltethet két rádiót, a Klubrádió ugyanakkor már az eredeti pályázatban is leszögezte, ha megkapják a 92,9-es frekvenciát, akkor a 95,3-on megszüntették volna az adást. A rádió jelenlegi frekvenciájának működési engedélye februárban lejár, de azt ígérik, folytatják a sugárzást.

Az NMHH szerint a pályázóval nem lehetett a szerződést megkötni, "mert a Klubrádió Zrt. a fővárosban már üzemeltet egy rádiót a Budapest 95,3 MHz-es frekvencián, de erről a jogosultságáról nem mondott le. A hatályos jogszabályok kimondják, hogy ugyanaz a tulajdonos két rádiót nem üzemeltethet ugyanabban a vételkörzetben."

"Hatékony frekvenciagazdálkodás"

A 92,9 MHz-es hullámsávért már működő, de vételi lehetőségeiket javítani akaró adók is pályázhattak, így indult a négy másik pályázó mellett a Klubrádió is. A rádió ugyanakkor már a pályázatába is beleírta és utána több beadványban is leszögezte, hogy nem kíván egyszerre két frekvencián adni, a 95,3 MHz-en elhallgattak volna. Amennyiben aláírták volna a Klubrádió szerződését, közműsor-szolgáltatóvá vált volna, vagyis a frekvenicaváltás után nem kellett volna sugárzási díjat (kb. évi 40 millió Ft) fizetnie.

Az NMHH szerdai bejelentésében közölte, nemsokára új pályázatot írnak ki a Budapest 92,9-es frekvencia hasznosítására. Az új pályázat kiírásának szükségességét azzal indokolták, hogy a hatékony frekvenciagazdálkodás közös társadalmi érdek.

Az ORTT idén április 21-én hirdette ki győztesnek a 92,9-es frekvenciára kiírt és közel két éve húzódó pályázati eljáráson a Klubrádiót. A testület azonban a parlamenti választásokat követően határozatképtelenné vált, ezért a szerződést már nem tudták megkötni a Klubrádió Zrt.-vel. Júniusban Ladvánszky György, a médiahatóság akkori szocialista tagja a Népszavának azt mondta: a szerződés aláírása csak formális, a hatósági határozat visszavonhatatlan.

A Katolikus Rádiónak ígérték a frekvenciát

Az ORTT akkori döntése kiütötte a nyeregből a Rádió Deejay egykori hullámsávjára szintén pályázó Magyar Katolikus Rádiót. A KDNP már akkor bejelentette, hogy bírósághoz fordul az ügyben, Szalai Annamária, az ORTT akkori fideszes tagja pedig úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem érvényes a döntés, mivel "megkérdőjelezhető, hogy a parlamenti frakció létéhez kötött megbízatással rendelkező két szocialista és egy SZDSZ-es tag hozhat-e hosszú távú döntést".

Az ORTT fideszes tagja a rádiófrekvenciáról döntő ülésen a jegyzőkönyv szerint azt állította, hogy a pályázatot gyakorlatilag a Katolikus Rádiónak ígérték, bár ezt több másik tag vitatta. Az origónak Szalai akkor úgy nyilatkozott, hogy valóban odaígérték a Katolikus Rádiónak a frekvenciát, de ennek médiapolitikai okai vannak. Szerinte nem egyedi eset, hogy eleve valamelyik rádiónak szánják a pályázatra kiírt sávot, ugyanez történt korábban a Magyarországon elinduló BBC-vel is. "Akkor is, most is úgy gondoltuk, hogy szükség van arra a rádióra, ezért törekedtünk már a pályázat megszövegezésekor arra, hogy lehetőség szerint nyerjen" - tette hozzá. A pályázatot ezért is írták ki közműsorszolgáltatónak, nem pedig kereskedelmi csatornák számára.

A Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, Juhász Judit szerdán a Katolikus egyház a médiában nevű rendezvényen elmondta, rádiójuk január 15-én elhallgat a középhullámú frekvencián, azt követően URH-frekvencián adják műsoraikat. Közlése szerint a Médiatanács a tervek szerint rövidesen dönt majd arról a néhány frekvenciáról, amelyeken "még van esélyük adások szórására".

Mindenképp sugározni fognak

A Klubrádió közleményben reagát az NMHH döntésére, véleményük szerint "ebben a stádiumban a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani már nem lehet".

Mint írtják, a "Klubrádió már a pályázatában is kijelentette, hogy természetesen nem kíván egyidőben két budapesti frekvencián működni, majd több beadványban javaslatot tett az átállás módjára. A javaslatokra eddig semmilyen választ nem kapott".

Hivatalos közleményük szerint "a budapesti 95,3 MHz frekvencia működési engedélye 2011. február 11-én lejár. A hatályos jogszabályok szerint pályázatot kellett volna kiírni erre a sávra még 2009 őszén. Miután a pályázat kiírása a mai napig nem történt meg, a Klubrádió megpályázta a 92,9 MHz-es frekvenciát. A tendert megnyerte, győztességét az ORTT hivatalosan kihirdette.

A Klubrádió Zrt. ezúton is kijelenti, hogy vagy a jelenleg használt 95,3 MHz-es frekvencián, vagy a jogerősen elnyert 92,9 MHz-es hullámhosszon folytatni fogja a műsorszolgáltatást."

#145

Vidnyánszky elvállalná Alföldi Róbert helyett

• Index

A debreceni Csokonai Színház igazgatójának neve vasárnap merült fel a sajtóban Alföldi Róbert utódjaként, Vidnyánszky Attila most elismerte, folynak informális tárgyalások az ügyben.

A Hírextra információi szerint már december első hetében eldőlt, hogy a kárpátaljai rendező váltja Alföldi Róbertet a Nemzeti színház igazgatói székében, a kérdés már csak az, hogy mikortól.

Vidnyánszky Attila (Fotó: Mohai Balázs)

Vidnyánszky Attila az origónak adott interjújában most elismerte, hogy "informálisan nagyon régóta beszélgetünk róla. Nem titkoltam soha, hogy érdekel a téma. Szívesen elvállalnám a feladatot, vannak elképzeléseim arról, hogyan kellene a Nemzetit vezetni". Arra a kérdésre, hogy megszületett-e már a döntés, azt felelte, hogy erről nem neki kell nyilatkoznia. Mint mondta, "zajlanak folyamatok, majd kiderül".

"A tradíció ápolása a legfontosabb"

A debreceni színház igazgatója szerint Alföldi Róbert döntése, hogy megengedte, hogy a Nemzetiben ünnepeljék a román nemzeti ünnepet, "vagy bődületes butaság vagy rendkívül szemtelen provokáció volt". Szerinte a Nemzeti Színház érzékeny hely. "Bármennyire is próbálja a szakma elhitetni, hogy ez a színház csak egy az összes többi színház között, ez nem igaz. Ez a Nemzeti Színház. Másnak kell lennie, mint az összes többi színháznak".

Vidnyánszky nem akart arról beszélni, hogy hogyan alakítaná át a Nemzetit, de azt elmondta, "nem biztos, hogy a legavantgárdabb kísérleteknek ott kellene zajlaniuk, bár természetesen a kísérletet és az újító szellemet nem zárhatja ki a falai közül. Nem biztos, hogy a repertoárjában neki kell a legkockázatosabb, még be nem mutatott darabokat felfedeznie. Bár olykor megteheti ezt is. De kétségkívül a magyar színházi hagyományok, a magyar nyelv és a magyar drámai tradíció ápolását kell elsődleges céljának tekintenie".

Hogyan váltják le Alföldit?

Arról egyelőre nem tudni semmit, hogy a kormányzat milyen módon akarja leváltani Alföldi Róbertet a Nemzeti színház éléről. Alföldi kinevezése ugyanis 2013. június 30-ig szól. A Parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke, L. Simon László kérdésünkre elmondta, ez nem az ő hatáskörük, náluk nem szerepel napirenden az Alföldi-ügy.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága pedig hétfőn azt közölte: csak abban az esetben tudnak új igazgatót kinevezni a Nemzeti Színház élére, ha erre pályázat van kiírva, de jelen esetben erről nincsen szó. Halász János, a NEFMI államtitkára ugyanakkor a rendszeres jobbikos interpellációkra legutóbb már azt mondta, hogy "a kormány törekszik a probléma megoldására".

A Nemzeti Színház sajtóosztálya hétfőn így reagált Vidnyánszky állítólagos kinevezéséről szóló hírekre: "A közelmúltban az intézményt és Alföldi Róbert személyét érintő szélsőséges politikai és sajtóbeli támadások, melyek igyekeztek a színház működését ellehetetleníteni és hivatalos fórumokon, valamint utcai megmozdulásokon többször is a főigazgató leváltását követelték, egy jogállamban nem képezhetik alapját kultúrpolitikai döntésnek".

#144

Ókovács nem készült a Duna TV élére

• Index

A Duna TV frissen megválasztott elnöke a Magyar Hírlapnak elismerte, az utolsó napokig nem tudott arról, hogy felkérik a köztévé élére. A Duna II Autonómiából DunArt néven egy Mezzo-Arte-3Sat stílusú kulturális, zenei adót csinálnak.

A Hírt TV korábbi műsorvezetője a Magyar Hírlapnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy volt-e egy jól kidolgozott koncepciója és ő kereste meg a döntéshozókat, vagy a döntéshozók választották ki őt tervük megvalósítására azt válaszolta, hogy „szívesen mondanám, hogy én vagyok az ötletgazda. A felkérés azonban annak megfelelően érkezett, hogy a közszolgálati médiumokat összehangolják. A Duna legnemesebb hagyományaira építő, megújuló egyes csatornához és az új kulturális adóhoz kerestek vezetőt. Ezen elképzelésekkel szó szerint azonosulok.”

Ókovács szerint olyan kézikönyvből dolgoznak, amely mindent lépésről lépésre taglal, egyfajta sorvezetőként. „Most valóban nem voltunk arra kényszerítve, hogy egy pályázatra gyártsunk programot, de a Médiatanács és a kuratórium így végre világossá tette a viszonyokat. Nem levegőbe álmodott terveknek, hanem a felkérésekkel személyeknek szavazott bizalmat, s ezzel ritka felelősséget is vállalt döntéséért.”

3 M: méltányos, mély, mértéktartó

Az átalakításról Ókovács Szilveszter úgy nyilatkozott a napilapnak, hogy a tervek szerint „méltányos és mély, egészében mértéktartó közéleti adó lesz az egyes, magaskultúrával töltött értéktár a második”. A Duna II Autonómia szeptember környékén DunArt néven indul újra a 3sat-Mezzo-Arte keverékeként határozva meg önmagát. Mint mondta, „hatalmas távlatok nyílnak, hisz a közszolgálati archívumok januártól közösek. Bárhogyan szerkeszthetünk tematikus műsorfolyamot: előadó, szerző, műfaj, de akár egy nép vagy kor szempontjából is”.

Nem lesz akadálya egy Latinovits-napnak, Mozart-maratonnak, reneszánsz szombatnak vagy ír hétvégének. A DunArton azonban nemcsak konzervanyagokat adnak majd, lesznek élő közvetítések is.

Nem lesz belőle m3 és m4

Arról a tervről, hogy a két közszolgálati tévét a Kunigunda utcai székházba költöztetik össze a Duna új vezérigazgatója elmondta, ez nem jár azzal a következménnyel, hogy a Duna TV két adójából m3 és m4 lesz. Szerinte ha megszületik a döntés, a költözködés fél év alatt megvalósítható lenne.

A Duna TV átalakítása hosszú ideig fog tartani, jövő szeptemberig kell végrehajtaniuk az igazi, tartalmi változásokat. De „amibe most belevágtunk, nem egyéves feladat. Néhány évig eltart a szárba szökkenés, hogy befejezzük, amit elkezdtünk, vagy legalább ígéretes működéssel adjuk át az utódoknak. Egy viszont biztos: évekig nem leszek képernyőn”.

#143

Kétharmados Fidesz-uralom az MTV-ben

• barb, index.hu

Az MTV novemberi műsorainak szúrópróbaszerű vizsgálatából kiderül, hogy a köztévé nem teljesíti a kiegyensúlyozottság és pártatlanság médiatörvényben rögzített előírását. Sem az egyes műsorokban, sem egy 24 órás műsorfolyamban, sem öt nap átlagában nem jutnak egyenlően szóhoz a kormánypártok és az ellenzékiek.

A vizsgálatot azért végeztük el, mert igen sajátosan kezelte a köztévé Matolcsy György november 24-ei, magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó bejelentését. Mint ismeretes, a nemzetgazdasági miniszter aznap közölte, hogy aki valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja marad, elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra, járulékot azonban változatlanul fizetnie kell.

A köztévé esti Híradójában az ellenérdekelt oldalt, a Stabilitás pénztárszövetséget alig engedték szóhoz jutni (24 mp), majd a kormánydöntésről szóló blokk után egy, a Stabilitást lejárató hírt adtak közzé, miszerint amennyiben állampolgári bejelentés érkezik, az adatvédelmi ombudsman meg fogja vizsgálni, hogy üzleti titoknak minősül-e, milyen pénzből folytatnak reklámkampányt a magánnyugdíjpénztárak (1 perc 48 másodperc a tudósítás, 36 mp-es Stabilitás-nyilatkozat). Ezután Az Este című műsorban is csak Matolcsy György és a kormány álláspontját ismerhették meg a nézők, mivel a köztévé nem hívott be sem a magánnyugdíjpénztárakat, sem az ellenzéki pártokat képviselő vendéget.

246 vs 111 perc

Hogy a köztévé aznapi eljárása nem volt példa nélküli, arra bizonyíték az MTV novemberi közéleti-politikai műsorainak szúrópróbaszerű vizsgálata. A november 24-ein kívül az MTV november 2-ai, 4-ei, 9-ei és 17-ei közéleti-politikai műsorainak kormánypárti-ellenzéki megszólalásait elemeztük az ORTT korábbi tartalomelemző eljárásának megfelelően, azaz a pártpolitikai kötődéssel rendelkező szereplőknek nemcsak a nyilvános megszólalásait néztük, hanem azt is, amikor róluk beszéltek.

A vizsgálatba a köztévé legnézettebb közéleti-politikai műsorai tartoztak bele, így a Ma Reggel, az esti Híradó, Az Este, illetve az adott napokra eső magazinműsorok, a Parlamenti Napló és a Jelfogó. A teljes műsorfolyamból csak a déli és a kora délutáni Híradó maradt ki, de ezek nézettsége egyrészt elhanyagolható, másrészt tesztelésükből kiderült, hogy az arányokon nem változtatnának jelentősen.

Az öt nap közel húszórányi adását az MTV videotárának segítségével másodpercenként politikai szereplőkre lebontva kiderült, hogy a kiegyensúlyozottság és a pártatlanság elve által megkövetelt ötven-ötven százalékos részvétel helyett az MTV-ben is kétharmaduk van a kormánypártoknak: a Fidesz és a KDNP 246 perces jelenléte mellett a három ellenzéki pártra csak 111 perc jut. (A teljes egyharmados megszólalás egyébként 119 perc lenne.)

Ez az aránytalanság akkor is fennáll, ha az úgynevezett francia modellszámítást végezzük el, Ebbe a statisztikába be kell vonni az adminisztráció, azaz a kormány közléseit is. Az NMHH esti híradókról készített statisztikái például így készülnek, az ő számításaik szerint az összes szereplés tekintetében november 1–7. között a kormányra csak 6,8 százalék jutott, míg a Fideszt 52,1, a KDNP-t 10,3, az MSZP-t 20,6, a Jobbikot 3,4, az LMP-t 6,8 százalékra mérték, tehát az ő vizsgálatuk szerint a kormányoldal 69,2 százalékot kapott, ami nagyjából megegyezik a mi tapasztalatunkkal.

Főműsoridőben csak a Fidesz

Az ellenzék egyharmados szereplése közel azonosan oszlik meg a három párt között, azonban meglepő módon főműsoridőben alig jutnak szóhoz. Az LMP és a Jobbik a vizsgált öt nap esti Híradóiban alig ötven másodpercet kapott. Az MSZP-nél látszólag jobb helyzet (08:32 perc), azonban ha nemcsak azt nézzük, hogy mennyi ideig van róluk szó, hanem azt is, hogy milyen szövegkörnyezetben, akkor rosszabbul jártak a két kisebb ellenzéki pártnál.

A Híradóban ugyanis szinte majdnem kizárólag csak bűnügyekkel kapcsolatban esik szó a legnagyobb ellenzéki pártról (sukorói ingatlancsere, Hunvald György pere, Szilvásy György volt titokminiszter és az UD Zrt. ügye), de népszerűek azok a hírblokkok is, amelyek arról szólnak, hogy a különadó miatt mennyit kell majd visszafizetniük a Gyurcsány-kormány végkielégítést kapó minisztereinek. Ezzel szemben például Gyurcsány Ferenc nyilatkozata, miszerint ártatlan a sukorói ügyben, 48 másodpercet kapott, míg a demokratikus charta tüntetéséről összesen 36 másodpercben tudósítottak, gyorsan hozzáfűzve, hogy a kormány szerint nincs veszélyben a demokrácia.

Azt, hogy Az Este szinte teljes kormánypárti uralom alatt áll, már októberben kimutattuk, de a tendencia folytatódott. Míg Matolcsy György, Lázár János, Balogh Ádám és Orbán Viktor közel negyven percet kapott az öt nap alatt, az LMP-re és a Jobbikra csak 37, az MSZP-re 25 másodperc jutott. A jobboldali megszólalókat tovább erősítették (az októberi hagyományt folytatva) a nem pártpolitikai meghívottak is, így például az uniós büdzsé miatt behívott Róna Péter közgazdász, aki Matolcsy informális tanácsadója volt.

A Szemközt menti meg a Ma Reggelt

Ehhez képest a köztévé reggeli műsora szinte már kiegyensúlyozottnak mondható, holott számszerűen az öt vizsgált műsorból csak egy napon kaptak több megszólalási lehetőséget az ellenzéki képviselők. A Ma Reggel 2-ai adásában a kormánypárti vs ellenzéki pártok 17:31 – 1:33, a 4-eiben 45:19 – 18:39, a 9-eiben 38:43 – 12:15, a 17-eiben 13:50 – 32:10 és a 24-eiben 26:02 – 16:56 perces időtartamban képviselhették magukat.

A reggeli műsor ellenzéki arányain sokat dob a Szemközt című blokk, amiben a műsorvezető két meghívott újságíróval közel negyed órán át faggat egy-egy politikust. Az öt napon egy szocialista (Balogh András, az MSZP elnökhelyettese), egy fideszes (Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár), egy LMP-s (Schiffer András frakcióvezető) és két jobbikos (Vona Gábor pártelnök, Nyikos László) képviselő kapott szót.

Bár a többség feltehetően azt gondolja, hogy például az Echo tévéből importált Obersovszky Péter és Jegyes-Tóth Krisztina műsorvezetők napjain több a jobboldali megszólalás, mint A szólás szabadsága megszüntetése után a reggeli műsorba száműzött Krizsó Szilviáén vagy a főműsoridőben régóta nem látott Süveges Gergőén, de ez nincs így. A műsorvezetők feltehetően nem szólhatnak bele, hogy kikkel akarnak beszélgetni, a meghívottak listáját a híresztelések szerint közvetlenül Élő Gábor hírigazgató felügyeli.

Ugyanakkor szembetűnő, hogy Obersovszky és Jegyes-Tóth napjain még a civil vendégek is jobboldali kötődésűek. Demjén Ferencről (nov. 2.) például elhangzik, hogy ő írta a Fidesz kampánydalát, Deák Bill Gyula (nov. 17.) élő műsorban mondja, hogy „hajrá, Magyarország!”. De az sem egyedülálló, amikor a műsorvezetők védik például az egykulcsos adót vagy a költségvetést a meghívott vendég ellenében.

A pártatlanság egyedüli képviselője a Parlamenti Napló

A vizsgált napokra két magazinjellegű műsor jutott, a Parlamenti Napló és a Jelfogó. Míg az előbbi november 2-ai adása kiegyensúlyozottnak tűnik, hiszen az összes parlamenti párt képviselője egy asztalnál vitatkozhat az adott kérdésekről, a megszólalásokat másodpercenként rögzítve és összeadva egy kicsit árnyaltabb lesz a kép. A 18:46 perces kormánypárti megszólalásokra 16:05 perces ellenzéki szereplés jut, bár ezt nagyban befolyásolta az is, hogy a képviselők meddig tudták maguknál tartani a szót.

A Jelfogó november 4-ei adása azonban az összes vizsgált műsort tekintve a legrosszabb eredményt produkálta. A KDNP volt szóvivője, Halász Zsuzsa műsorának vendége aznap volt főnöke, a KDNP elnöke, Semjén Zsolt volt, aki összesen 13:40 percet beszélhetett, míg az ellenzéket egyedül Gyurcsány Ferenc egy évekkel ezelőtt elmondott, meglehetősen értelmetlen mondata képviselte mindössze 21 másodpercben. A kisebbik kormánypártot egyébként a Fidesz 198 perce mellett csak 47 perc jeleníti meg a köztévében, a Jelfogó azonban bőven kárpótolhatja őket, mivel novemberben nemcsak Semjén Zsolt, hanem a KDNP-s Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár (november 25.) is a műsor vendége volt.

Az NMHH-nak tetszik

Persze az MTV jobbra tolódása nem friss jelenség. Mint ismeretes, Medveczky Balázs 2009 őszén takarékossági okokra hivatkozva felmondta a külsős szerződéseket és így megszüntette a Napkeltét, a TV ügyvédjét és az A la carte-ot, majd decemberben indoklás nélkül a belsős gyártásban készülő, akkor még M. Kiss Csaba által vezetett Szempontot, idén nyáron A szólás szabadságát, ősszel a Kasszát. Medveczkyt és az MTV-t az előző kormány ezért már tavaly novemberben megbüntette azzal, hogy 9,4 milliárd forintot elvont a költségvetéséből, azonban az akkor még ügyvezető alelnöki posztot betöltő Medveczkyt tagadta, hogy átvezette volna a köztévét a jobboldalra.

A Szalai Annamária vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azonban feltehetően elégedett a köztévé teljesítményével, miután javaslatára a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma második körben, csak kormánypárti szavazatokkal november 18-án megerősítette Medveczky Balázst a pozíciójában, és tévéelnöknek nevezte ki.

Az MTV műsorait hivatalból az ORTT utódja, az NMHH vizsgálhatná, de csak akkor, ha állampolgári panasz érkezik valamelyik műsorra. Az NMHH szóvivője megkeresésünkre közölte, hogy szeptember és november vége között öt panasz érkezett az MTV hírműsorai ellen, ezekből egy arról szólt, hogy Az Este című műsor egyoldalúan tájékoztatott a magánnyugdíjpénztárakról szóló anyagában. A panaszbizottság az ötből négy panaszt már elutasított.

A vizsgálat eredményével kapcsolatban szerettük volna megszólaltatni az MTV-t is, de levelünkre nem érkezett hivatalos válasz. Ugyanakkor Medveczky Balázs az origo pénteki interjújában úgy nyilatkozott, "az, hogy a baloldali lapok jobboldai kormány alatt azt írják egy műsorról, hogy a jobboldal szócsöve, egy dolog. Ennek vannak objektív mérői, egy közszolgálati műsornak mindenképpen kiegyensúlyozottnak kell lennie, mert ha nem, akkor megbüntetik. Az MTV az elmúlt két-három évben szinte semmilyen büntetést nem kapott. Amikor baloldali kormány volt, és az volt a vád, hogy jobbra tolódik az MTV, az ORTT-ben ott ültek a baloldal delegáltjai is, de akkor sem büntettek meg minket. Most is monitorozzák a műsorokat, és most sincs semmilyen elmarasztaló határozat".